A Waberer’s a kelet-közép-európai régió meghatározó szereplőjeként tavaly készítette el fenntarthatósági stratégiáját, amelyben a környezeti hatások mérséklése mellett a munkavállalói sokszínűség és a női vezetők arányának növelése is célként szerepel. A fiatal munkavállalók és a megrendelők részéről tapasztalható egyre erősebb nyomás miatt a vállalatoknak egyre fontosabbá válik, hogy a fenntarthatósági kérdésekkel komolyabban is foglalkozzanak, ma már alig lehet egy olyan cég versenyképes, amely nem vesz figyelembe zöld szempontokat. A logisztikai iparág működéséből fakadóan kifejezetten nagy CO2 kibocsátó, amit a vállalat kisebb részben alternatív meghajtással működő járműparkkal, nagyobb részben pedig a multimodális kiszolgálási modell erősítésével csökkentene. A Waberer’s-t már évekkel ezelőtt elérte a fojtogató munkaerőhiány, amit ugyanakkor sikerrel kezel és folyamatosan diverzifikálja munkaerőpiaci jelenlétét. A Portfolio Patai Krisztinát, a Waberer’s ESG igazgatóját kérdezte a vállalat fenntarthatósági célkitűzéseiről, iparági trendekről és munkavállalói igényekről.
Abban bízunk, hogy a nehezén talán már túl vagyunk, de azért még nem engedhetjük el a gazdaság és a hazai ingatlanpiac válságos, recessziós állapotáról szóló jelzőket. Az optimistábbak már 2024 második felében a kilábalást látják, de jelenleg továbbra is igaz, hogy limitált a befektetési tranzakciót, az üresedési ráta emelkedik, és olyan „villámcsapásokra” is gyorsan kell reagálnunk az irodapiacon, mint a mesterséges intelligencia hozta esetleges munkaerő-leépítés egyes szektorokban. Egy év telt el és rengeteg piaci mozgás indult el azóta, hogy Mazsaroff Kata visszatért a Colliers Magyarországhoz, mint a cég első magyar és első női vezetője. Mindenről is kérdeztük, ami most az iroda-, vagy a munkaerőpiacon fejtörést okozhat egy vezetőnek, egy tanácsadónak, egy ingatlanfejlesztőnek vagy akármelyik sokat látott ingatlanpiaci szakértőnek.
Nem igazán tud egyensúlyba kerülni a női-férfi vezetők aránya Magyarországon, a nőknek egyrészt többet kell teljesítenie az elismerésért, másrészt az sem segíti elő az egyenlőséget, hogy itthon a komoly üzleti döntések még mindig inkább a futballpályákon, a szivarszobákban vagy a vadászatokon születnek - véli azoknak a kis-, és középvállalati vezetőknek az 50%-a, akiket az MVÜK megkérdezett egy felmérésében. A nemi egyenlőtlenségek jobb feltárása érdekében a készített felmérést 221 szenior vezető töltötte ki, ebből kiderült például, hogy az elmúlt 3 évben a vállalatok nagy részében alig változott a női vezetők aránya, illetve, hogy a bérezésben is érződik a különbség. Az Eurostat adatai alapján óránként 17,3%-kal kevesebbet keresnek a nők Magyarországon, mint a férfiak. Vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy novembertől decemberig a nők ingyen dolgoznak a férfi kollégákhoz képest.
A technológiai szektor a világon az egyik leginnovatívabb, folyamatosan fejlődő terület, ahol a fizetések is kiemelkedőek. Magyarországon ennek ellenére 20 év alatt 10 százalékponttal esett vissza az informatika szakon tanuló nők aránya. Európai szinten jóval kevesebb nő választja a mérnöki, természettudományos és informatikai pályát, mint férfi. 2027-re az EU-ban több millió munkavállaló fog hiányozni csak a tech szektorból. Mi szükséges a helyzet megoldásához? Miért alakul gyatrábban a női munkavállalói arány pl. az IT területen? - Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Egyenlítő Alapítvány kutatása. Az egyértelmű, hogy amennyiben nem történik célzott intézkedés a női hallgatók arányának a növelésére, amely segíti a munkaerőpiaci arányok elmozdulását, Magyarország jelentős gazdasági és versenyképességi hátrányba kerül. Nagyon fontos megértenünk a fiatal generáció igényeit - ezért is szervezzük meg november 9-én a Gen Z Fest/ Green rendezvényünket, amely ezúttal a jövő munkahelyeinek kérdéseit fenntarthatósági nézőpontból veszi elő.
A nők függetlenség iránti vágya és alkotóereje áll vállalkozásaik alapításának hátterében, a lelkesedésük után azonban gyakran problémákkal találják magukat szembe, ha finanszírozásról van szó, és önbizalmuk is elmarad a férfiakétól – derül ki a Visa több országra kiterjedő felméréséből. A vállalat most Magyarországon is elindította nőknek szóló támogatási és mentorprogramját, amelyre még lehet pályázni.
Négy innovációs ügynökség, a hazai Design Terminal, a német SpinLab - The HHL Accelerator, az észt Tehnopol és a cseh DEX Innovation Centre márciusban közös, összeurópai kezdeményezést indított a női vállalkozók támogatására. A 2025 januárjáig tartó Womenture program két fronton erősítené a női vállalkozói szellemet.
A közép-európai régióban Magyarországon van a legkevesebb felsővezető a cégek menedzsmentjében, de az oktatás, a közigazgatás és a politika területén is utolsó helyen kullog az ország. A kisebb mértékben, de egész Európára jellemző jelenség nem csak az esélyegyenlőség szempontjából jelent problémát, hanem gazdasági hátrányokkal is jár, egyes felmérések szerint a több női felsővezetőt foglalkoztató cégek akár 25 százalékkal is nyereségesebbek is lehetnek. Az Európai Parlament felismerte a problémát, és új irányelvének megfelelően 2026-tól nagyobb szerepet kell szánni a női felsővezetőknek a vállalatok irányításában.
Miközben az amerikai pénzintézetek igazgatóságában már hosszú ideje stagnál a női tagok száma, az európai pénzügyi szektorban folyamatos előrelépés tapasztalható.
Magyarországon tízből kilenc női vezető gondolja azt, hogy a sport hozzájárul ahhoz, hogy valaki sikeres legyen vezetőként – ez derül ki a Testnevelési Egyetem, az Egyenlítő Alapítvány és az EY felméréséből, amely rávilágít, a sportnak egy új állásra való jelentkezéskor is meghatározó a szerepe.
A koronavírus-járvány többszörös kihívás elé állította a vállalkozónőket, akik a normálisnak számító időszakokban is komplex menedzsment feladatként birkóznak meg az üzleti tevékenység és a magánéleti, családi kötelezettségek összehangolásával. A válság nem kímélte a vállalkozásokat, de a megnövekedett otthoni tennivalók szintén komoly nehézséget okoztak a cégek tulajdonosainak, különösen a gyermeket nevelő nőknek. A cikk a HÉTFA Kutatóintézet magyar vállalkozónőket vizsgáló friss kutatásának eredményeit mutatja be a kutatóintézet által írt összefoglaló közzétételével.
Az utóbbi idők egyik égető gazdasági problémája a munkaerőhiány. Pedig Magyarországon jelentős tartalék áll rendelkezésre, amit egyelőre nem sikerül kiaknázni, és még mindig nagyon alacsony a kisgyermekes anyák foglalkoztatási mutatója. Vannak azért jó gyakorlatok, és egyre több cégnél alkalmaznak speciális, a munkába való visszatérést segítő programot is. Ahhoz azonban, hogy minden gördülékenyen menjen, nagyfokú rugalmasság szükséges mindkét fél részéről, és a vállalatoknak tudniuk kell alkalmazkodni a korábbitól eltérő dolgozói igényekhez.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a nők az európai munkaerőpiacon: fizetésük még mindig jelentősen elmarad a férfiakétól, annak ellenére, hogy már 1975-ben uniós irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést a nemek között. Az is viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy cégnél az első számú pozícióban nő legyen, és jellemző, hogy bizonyos szakmákban jelentősen alulreprezentáltak a nők. Ugyanakkor vannak cégek, amelyek próbálnak a jelenlegi helyzeten változtatni: a Continental például 2020-ra 16%-ra emeli női vezetői arányát.
Egyelőre vizsgálják a súlyos balesetet.
"A tűzszünet a semmibe vezető út".
Neves hazai szakembereket kérdeztünk.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
